Epilepszia és magas vérnyomás
Betegek és módszer — A Bethesda Gyermekkórház Epilepszia Centrum — között kezelt betegei közül retrospektív vizsgálatot végeztünk azon 33 gyermeknél epilepszia és magas vérnyomás 11,1±4,2 évakik teljesítették az elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban ESES kritériumait és részletes követési adatokkal rendelkeztek átlagos követési idő: 7,5 év.
Alvásmegvonás utáni mi-nimum egyórás tartamú alvást vizsgáltunk.
Nyolcvankét ESES-regisztrátumot elemeztünk. A betegeket két csoportra osztottuk: 15 nem laesiós és 18 laesiós 11 dysgeneticus és hét perinata-lis, asphyxiás vagy vascularis eredetû volt.
Eredmények — Az EEG-kisülések potenciálmezeje 29 betegnél féltekei gócot mutatott. A bipoláris potenciálmezők tengelyei a Sylvius-árokra merőlegesen helyezkedtek el elülső, középső és hátsó változatbanfüggetlenül a laesiós vagy nem laesiós eredettől.
Csak három betegnél két laesiós és egy nem laesiós észleltünk bilaterális szinkron tüskehullámmintát, bilateralis frontocentrális bipoláris axisú potenciálmezővel.
Az egyes tüskekisülések az ESES mintában az interictalis kisülésekhez nagyon hasonlóak voltak, csak potenciálmezejük kiterjedtségében, gyakoriságukban, amplitúdójukban, sorozatképző készségükben, ellenoldali terjedésük fokában és szinkronitásukban tértek el azoktól. A rohamok és a status epilepticus gyakorisága, valamint a rohamok típusának változékonysága is nagyobb volt a laesiós csoportban.
Míg a laesiós csoportra súlyos kognitív károsodás volt jellemző, addig a nem laesiós csoportba tartozó betegeknél csak enyhe vagy részleges funkciózavart észleltünk. Következtetések — Észleléseink alapján tárgyaljuk az ESES-jelenségben feltehetően részt vevő neuronalis kapcsolási körök szerepét a minta kialakításában.
