Kórtörténet krónikus hipertóniával

Pulmonális artériás hipertónia

A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája Szerző: Hipertónia - Dr. Liziczai Imre A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk.

kórtörténet krónikus hipertóniával

Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani. A hipertónia káros kórtörténet krónikus hipertóniával több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat. Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak.

A betegség következményei, komplikációk A magas vérnyomás önmagában, bármilyen eredetű is, hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontja az életfontosságú szervek működését. Kórtörténet krónikus hipertóniával a folyamat több kórtörténet krónikus hipertóniával zajlik.

Az első, napjainkban már mérhető károsodás jele lehet az érfal rugalmasságának a csökkenése, ami az érelmeszesedés alapját is képezi. Ez a folyamat fokozatosan az erek keresztmetszetének beszűkülésére, vagy éppen finom, zsákszerű kiboltosulására aneurizma vezethet. A kórfolyamat eredményeképpen bármely szervünkben, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben és a szemfenéken jellegzetes klinikai elváltozások jönnek létre.

Szívkoszorúér-betegség Ismert tény, hogy a magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest. A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben. Ez a kórfolyamat klinikailag lehet heveny szívinfarktus  vagy éppen életveszélyes ritmuszavar is vagy akár a szív hajszálérszerkezetének elváltozása. A bal kamra falának a megvastagodása A szívizomzat próbál alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez úgy, hogy az izomrostok megvastagszanak.

Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]

A megvastagodás viszont nem jár együtt azzal, hogy az érhálózat is adaptálódik a helyzethez, vagyis változatlan hajszálér-kapacitásnak kell ene nagyobb izomtömeget ellátni. Ez értelemszerűen a szívizomzat rosszabb vérellátását eredményezi.

kórtörténet krónikus hipertóniával

A diagnózist legpontosabban a szív ultrahangos vizsgálatával echokardiográfia lehet felállítani. A bal kamra megvastagodása ritmuszavarokat okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenségre vezethet. Hirdetés Agyi keringési zavarok Kórtörténet krónikus hipertóniával magas vérnyomásos betegekben az agyi keringési zavar stroke kockázata hatszorosa a normális vérnyomású személyekének. Az agyi keringési zavarok figyelmeztető jele lehet az ún.

Szívkatéteres bravúr a Debreceni Egyetemen

TIA transient ischaemias attack. Ilyenkor az agyi keringési zavar egy átmeneti, néhány perctől maximum 24 órán belül megszűnő idegrendszerei működési zavart okoz. Tünete lehet valamelyik végtag átmeneti bénulása, érzészavara, átmeneti beszédértési vagy beszédkivitelezési zavar, látászavar hipertóniás szembetegség, de eszméletvesztés is.

Főverőérfal-szakadás A főverőér aorta falának meggyengülésében, kóros kiboltosulásában elsődleges szerep jut a hipertóniának, de egyúttal a kórosan elváltozott érfal szakadásának is fontos, súlyosbító tényezője. Vese Részletes vizsgálatokkal nagyon sok esetben kimutathatók a vese szerkezeti vagy működési zavarai. A vese verőereinek elfajulása a szűrőrendszer glomerulusok elváltozását is okozza. Ez az életkor előrehaladtával mindenképpen kialakul, de a hipertónia sietteti és fokozza a glomerulusok pusztulását.

A vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez vezet. Kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok. Ezen túlmenően a hipertónia felgyorsítja egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is.

A vese optimális működése fontos a vérnyomás szabályozásában.

kórtörténet krónikus hipertóniával

A vese verőereinek szűkülete önmagában is elegendő ok lehet másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulására. Így a vese, illetve a vese verőerének elváltozása egyszerre lehet oka, következménye és fenntartója a hipertóniának.

Szemfenék A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása átmérő-ingadozás, tócsás bevérzés súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet. A szemfenéki kép alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására.

Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]

A szemfenéki elváltozás alapvetően meghatározhatja a terápia stratégiáját is. Verőérrendszer Elsődlegesen a végtagok — azon belül is a lábak — érszűkületét kell megemlíteni. A láb ereinek szűkületére hívja fel a figyelmet a lábszárfekély kialakulása. A súlyos érszűkület a végtag elvesztését okozhatja.

Fontos kitérni az agyat ellátó nyaki főütőér-rendszerre, amelynek szűkülete átmeneti, súlyos esetben akár maradandó károsodást előidéző agyi keringési zavar kiváltója lehet. Diagnosztika A hipertóniás betegnél fontos eldönteni a következőket: elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó — mert ez alapvetően meghatározhat további speciális vizsgálatokat, illetve gyógymódokat —, van-e a betegnek egyéb rizikófaktora, kimutatható-e célszervkárosodása, van-e egyéb komoly társbetegsége, mint például cukorbetegség.

Ennek megfelelően az orvosi vizsgálatoknak hármas szerepe van: az egyik, hogy meghatározza a hipertónia kórtörténet krónikus hipertóniával okát, illetve fényt derítsen az esetlegesen már kialakult célszervkárosodásokra, harmadszor pedig felmérje a beteg szív- és érrendszeri rizikófaktorait. Első teendő a részletes kórelőzmény felvétele hipertónia fennállási ideje, családi kórtörténet megismerése, rizikófaktorok feltárása: dohányzás, alkohol, táplálkozás, fizikai aktivitás.

Jelen van-e bármilyen tünet vagy szövődmény: fejfájás, mellkasi fájdalomnehézlégzés, fulladás, éjszakai vizelés, horkolásos alvászavar?

kórtörténet krónikus hipertóniával

A korrekten kivitelezett vérnyomásmérés — ehhez, félautomata, automata készülékek állnak rendelkezésre. A részletes fizikális vizsgálat is fontos információkat ad az esetleges elváltozások tüneteiről testalkat, érzörej, tüdő felett hallható, a keringési elégtelenségre utaló zörejilletve a beteg aktuális állapotáról, célszervkárosodásról, társbetegségek jelenlétéről perifériás erek tapintása, alszári vizenyő, ritmuszavar.

Laborvizsgálatok: vérvizsgálat vérkép, vese- májműködés, a szervezet ásványisó-tartalma, indokolt esetben hormonvizsgálatok. Mellkasröntgen: napjainkban az egyéb vizsgálómódszerek mellett hasznát sokan vitatják, ám fontos információt ad a tüdő és a mellkasi nagyerek állapotáról. Hasi ultrahang és a nyaki Doppler-ultrahang: a vesék, mellékvesék anatómiai, szerkezeti viszonyait mutatja meg, illetve képet alkothatunk a veseverőerek, a hasi főverőér, a nyaki főütőerek keringési viszonyairól.

Pulmonális artériás hipertónia

Szemfenékvizsgálat: a szemfenéki hajszálerek károsodása alapján megítélhetjük a magasvérnyomás-betegség súlyosságát. Ambuláns vérnyomás-monitorozás, ABPM: 24 órán keresztül 15, illetve 30 percenként mért vérnyomásértékek tárolása, illetve időbeni megjelenítése és komplex statisztikai elemzése segítségével a fehérköpeny-hipertónia jól kiszűrhető.

Megismerhető a vérnyomás napszaki ingadozása, megítélhető a terápia sikeressége. Szükség esetén optimálisan megtervezhető a terápia módosítása. Egyéb lehetséges vizsgálatok: Holter- EKG — 24 vagy annál tovább is tartó EKG-monitorizálás, izotópvizsgálat vese, pajzsmirigycélzott szervet vagy érszakaszt vizsgáló CT- MR-vizsgálat; kórtörténet krónikus hipertóniával a pulzushullám-terjedés és az érfali rugalmasság vizsgálatára; boka-kar index a végtagi verőérszűkület szűrésére; alvásdiagnosztika: horkolásos alvászavar elkülönítésére.

A magas vérnyomás kezelése — rizikóbecslés Szinte közhelynek számít már, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legjelentősebb rizikófaktora a magas vérnyomás.

kórtörténet krónikus hipertóniával

Az elmúlt évtizedek klinikai vizsgálatai és a napi orvosi gyakorlat is egyértelműen bebizonyították, hogy a vérnyomás csökkentésével arányosan csökken a káros következmények előfordulása, és javul az életkilátás. A terápia elkezdése nemcsak a vérnyomás számszaki értékétől, hanem a beteg általános állapotától, szív- és érrendszeri rizikófaktoraitól, illetve a célszervek károsodásaitól is függ. Ezért is minden betegnél egyénileg kell a döntést meghozni.

A terápia lehet gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli is. Ennek formáját számos szempont mérlegelésével a kezelőorvos határozza meg. A rendelkezésre álló, nagyhatású vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellett a beteg is tehet lépéseket az életmód megváltoztatásával a gyógyulása felé. Ha a páciens kockázata szív- és érrendszeri betegségek kialakulására alacsony, a kezelés első és gyakran egyetlen szükséges formája az életmód-változtatáson alapuló, nem gyógyszeres terápia lehet. Ez szervesen hozzátartozik a gyógyszert szedő betegek ellátásához is, hiszen előnyös hatása jól kiegészíti a gyógyszeres terápiát.

Javasolt életmód-változtatások:.

További a témáról