Ozmotikus hipertónia

Vörösvérsejtek hipertóniás oldatban

Ha híg az oldat, akkor az oldott részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg ozmotikus hipertónia marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz.

ozmotikus hipertónia magas vérnyomás profizmus

A szolvatált részecskék — amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének — a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek. Az oldatokban az oldott anyagok a teljes térfogatban igyekeznek a teret homogénen betölteni, hasonlóan, mint ahogy a gázok a rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltésére törekednek.

ozmotikus hipertónia hasznos fűszerek magas vérnyomás ellen

Ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez a homogenizálódás diffúzió útján valósulhat meg. A nem homogén — ozmotikus hipertónia inhomogén, vagy heterogén — rendszerben a komponensek kémiai potenciálja a hely függvényében nem azonos, ezért önként olyan folyamatok játszódnak le, amelyek az oldatokban és a gázokban is a komponensek egyenletes eloszlásához vezethetnek transzportjelenség.

A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át A részecskék mozgását akadályozza az oldatot és a tiszta oldószert vagy hígabb oldatot elválasztó féligáteresztő hártya, aminek következtében csak a kisebb méretű részecskék az oldószer molekulái képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű szolvatált részecskék viszont nem.

Az ilyen hártyával elválasztott oldatoknál a termodinamika miatt, a koncentrációjuk kiegyenlítése végett az oldószer részecskéi a hígabb oldatból a töményebb felé áramlanak. Az ozmózis oka[ szerkesztés ] Az ozmózis oka az, hogy kémiai potenciálkülönbség van az egymással érintkező két oldat komponensei között és az önként végbemenő kiegyenlítődés folyamán a részecskék méretviszonyai miatt a kisebb koncentrációjú oldat felől több oldószer-molekula jut időegység alatt a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mint onnét vissza a hígabb oldatba.

ozmotikus hipertónia milyen hipertóniás teszteket kell teljesíteni

Ennek az egyensúlyra vezető folyamatnak az eredményeként az oldott anyag kémiai potenciálja a töményebb oldatban csökken a vízé pedig nőa kisebb koncentrációjú oldatban pedig az oldott anyag kémiai potenciálja megnő a vízé pedig csökken. Ha a ozmotikus hipertónia éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly.

A hipertóniás kifejezés olyan oldatot magasabb ozmotikus nyomásamint egy másik megoldást. Más szavakkal, egy hipertóniás oldat olyan, amelyben van egy nagyobb koncentrációja vagy több oldott részecskék külső membrán, mint ahány benne.

Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük. Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak.

ozmotikus hipertónia otrivin és magas vérnyomás

Az ozmózisnyomás nagysága kiszámítható hidrosztatikai nyomás mérésével, a mellékelt ábrán látható kísérleti berendezésben. Az oldószer bejutása az oldatfázisba térfogat-növekedést okoz, ozmotikus hipertónia következményeként az edény függőleges csövében a folyadékszint fokozatosan emelkedik ΔH. Ebből adódóan a folyadékoszlop nyomása ellene hat az oldószer beáramlásának. A folyadékszint a csőben addig emelkedik, ameddig a hidrosztatikai nyomás egyenlővé nem válik az ozmózisnyomással: π.

A simaizmok működése 1. Az új tények áradásával folyamatosan új felfogások váltják fel a régieket. Ennek ellenére a

További a témáról